A mai napig sokszor találkozunk azzal az esettel, amikor egy-egy sérülés után jegelést és pihentetést ír elő a szakember. Ezt a terápiát akut lágyrészsérüléseket követően rendszeresen alkalmazzák azonnali kezelésként fájdalomcsillapítás kiváltására.

A legtöbb sérült arról számol be, hogy a hidegterápia hatására „kevésbé érzik a fájdalmat”.

A tüneti fájdalomcsillapításnak ez a szubjektív benyomása azonban csak rövid távon tapasztalható, és az azonnali jegelés tényleges hatása a közép- és hosszú távú gyógyulási folyamatra nem feltétlenül marad meg.
Sérült sportolók vagy hétköznapi betegek esetében, meghatározott feltételek mellett, a hidegterápia alkalmazása általánosan elfogadott terápiás módszerként ivódott be a köztudatba, az általa kínált számos élettani előny alapján.

Számos kutatásban dokumentált, hogy a hidegterápia általában:

– csökkenti a traumára adott gyulladásos reakciót,
az ödémát- duzzanatot,

– csökkenti a vérömlenyképződést és a fájdalmat,
– csökkenti az izomgörcsöt,
– csökkenti a szöveti anyagcserét,

– csökkenti az enzimek aktivitását.
– A fájdalom-kapu elmélet alapján
anti-nociceptív hatása van: csökkenti az idegvezetési sebességet, valamint csökkenti helyileg az ér áteresztőképességét és lokális érszűkületet okoz átmenetileg.

A gyakorlatban úgy tűnik, hogy a jég az akut sérülések kezelésének szerves részét képezi, de vajon a használata összhangban van-e a legújabb kutatásokkal?

Kezdjünk egy kis „történelemmel”:

Kezdetben (1978 előtt) az úgynevezett ICE protokollt (ice, compression, elevation =jég, kompresszió, emelés) alkalmazták sérülések után.

Majd 1978-ban a kiegészítették ezt az irányelvet RICE-ra, ahol a pihentetés (rest) is részét képezte a terápiának. Szándékuk az volt, hogy helyi hűtéssel csökkentsék a gyulladásos választ az akut sérülést követően, hogy felgyorsítsák a gyógyulást. Ez a kezdeti irányelv közel 20 éve mélyen gyökerezett terápiás alkalmazásainkban.

Azonban 14 évvel később a „védelem” (=protection) is bekerült a protokollba (PRICE).

Újabb 14 évvel később a POLICE (védelem, optimális terhelés, jég, kompresszió és emelés) váltotta fel a PRICE-t, és vált viszonylag jól ismert irányelvvé, amikor a hosszú távú pihenés károsnak bizonyult a gyógyulás folyamatában.

Mára már hideg/jégterápia alkalmazása rendkívül ellentmondásos téma a sportorvoslásban (sportsérülések rehabilitációjában) és az akut sérülések (például lágyrészsérülések) rehabilitációjában. Ezért 2019-ben bizonyítékokon alapuló orvoslás a legújabb és legátfogóbb rövidítést adta ki: PEACE & LOVE (védelem, emelés, gyulladáscsökkentő gyógyszerek kerülése, kompresszió, valamint oktatás és optimális terhelés, vaszkularizáció és testmozgás).

Azóta a jég végleg kikerült a kezelési irányelvek közül.

peace

Az emberi testben számos lágyrész-típus létezik, amelyek mindegyike más-más ütemben gyógyul sérülések után, és másképp reagál a különböző kezelésekre, emiatt a hagyományos hidegterápia (pl. a sérült terület helyi jegelése) nem feltétlenül hasznos, hanem inkább akadályozhatja a gyógyulási folyamatot. A bőrön tartósan alkalmazott hideg a jelentések szerint a véráramlás csökkenéséhez vezet, ami szövetelhaláshoz vagy akár maradandó idegkárosodáshoz vezethet.

Az izmok esetében, míg a hidegterápia úgy működik, hogy csökkenti a véráramlást egy adott sérült területen, csökkentheti az izomgörcsöket és az izomfájdalmat. Az izomgyógyulás általános időtartama körülbelül 2-4 hét, ami a gazdag vérellátás miatt viszonylag rövidebb időnek számít. Ezért fontos a keringési rendszernek az aktiválása (nem pedig csökkentése a tartós jegeléssel), a sérülések utáni gyógyulás elősegítése és a sérült izomrostok regenerálódásának elősegítése érdekében. Ezért az akut izomrost-sérüléseknél a hideg alkalmazása nem tarthat sokáig, és pontosan kell szabályozni, hogy elkerüljük a neuromuszkuláris funkció károsodását.

Szem előtt kell tartanunk, hogy bármi, ami csökkenti a gyulladást, késlelteti a gyógyulást is, mivel a gyulladás folyamata magának a gyógyulásnak is lényeges eleme. Bár a hidegterápia jellemzően bizonyos mértékig lassítja a lágyrészek duzzanatát, nem gyorsítja a gyógyulási folyamatot.

A jég hasznos megoldás lehet, ha a kezelésünk célja az ödéma mértékének csökkentése, mivel a túl nagy vagy hosszan tartó duzzanat bizonyítottan akadályozza a gyógyulási folyamatot a gyógyulási időszakban.

Ha azonban az ödéma mértéke nem súlyos (pl. izomszakadás), a hidegterápia nem feltétlenül hasznos, hanem inkább akadályozza a gyógyulást.

Mindent összevetve tisztában vagyunk vele, hogy sokszor olyan fájdalmat és duzzanatot jelent a sérülés, hogy azt muszáj csökkenteni, hogy a páciens el tudja viselni. Ez esetben ezt a jegelési technikát ajánljuk: (továbbra sem a gyógyulás gyorsítására, hanem a tünetek enyhítésére)

– Jégmasszázs: a jeget (jégkocka, hűtőzselé) folyamatosan mozgatjuk a sérült területen, így megelőzve a bőr felszínes rétegeinél a fagyást. Ezt maximum 5-8 percig végezve, majd legalább 30-60 percig hagyjuk a területet újra felmelegedni, majd lehet ismételni a masszázst. Így a folyamatosan váltakozó hideg-meleg az ereket összehúzza, kitágítja, mai serkenti a helyi keringést a végtag azon részén.

Forrás:

verywellhealth.com

physio-network.com

Wang, Z. R., & Ni, G. X. (2021). Is it Time to put Traditional Cold Therapy in Rehabilitation of Soft-tissue Injuries out to Pasture? World Journal of Clinical Cases, 9(17), 4116–4122. https://doi.org/10.12998/wjcc.v9.i17.4116

Feliratkozás

Iratkozz fel hírleveleinkre:

*Az adatlap kitöltésével elfogadja az adatkezelési tájékoztatót