Az elülső keresztszalag szakadás okai és rehabilitációja

Sajnos egyre gyakoribb sérülésnek számít az elülső keresztszalag szakadás, amely sokakat érint az aktív életet élők körében.

Ebben a blogbejegyzésben konkrétan a térd elülső keresztszalagjának sérülési mechanizmusáról és gyógyulási fázisairól, lehetőségeiről fogunk beszélni.

Egy korábbi cikkben már említettük ezt a fajta kórképet és a megelőzését a síelők szemszögéből.

Mi is az elülső keresztszalag?

A térdünk egyik legfontosabb stabilizáló szalagja, ami megakadályozza a sípcsontunk túlzott előre csúszását, mindemellett a csavaró mozgások során is stabilizálja ízületünket. Átlagosan 38mm hosszú és két egymást körülölelő nyalábból áll.

Az elülső keresztszalagunk az egyik leggyakrabban sérülő szalagunk közé tartozik.
Részleges- vagy teljes szakadása leginkább erős csavaró mozdulatra jöhet létre, ami kegyetlen fájdalommal jár. Az esetek körülbelül 50%-ánál nem csak maga a szalagunk sérül, hanem a más képletek is, például a meniscusunk (gyűrűporc).(lásd)

Hogy történik a keresztszalag szakadás?

Kétféle sérülési mechanizmust érdemes itt elkülönítenünk: a kontakt- illetve a nem-kontakt sérülést.

A nem-kontakt sérüléseknél is létrejöhet teljes, illetve részleges szakadás is.

Mégis hogyan?

Ehhez meg kell értenünk azt az egyszerűnek mondható tényt, hogy mindannyian egy egészt alkotunk. Furcsán hangzik, de így igaz. Térdünk maga csak egy résztvevő alkatrész, ami lehet, hogy önmagában tökéletesen működik, de ha a körülötte lévő képletek valamelyikében bármiféle hiba jelentkezik, az magára a „tökéletes” szerkezetben is kárt tehet és a későbbiekben csak tovább roncsolódhat.

Képzeljünk el egy jenga játékot. Szerintem az emberek nagy százaléka már játszott vele életebében legalább egyszer. Képzeljük azt, hogy a tornyunk legalja a bokánk, felette lévő kockák a térdeink, majd a csípő, törzs és a legfelső rész pedig a hátunk felső szakasza, illetve a vállaink.

Azzal, hogy kiveszünk egy alkotóelemet akár a torony felső részéről, azzal első ránézésre nincs is semmi probléma. Azonban már azzal az egy kis kockával is megzavartuk az amúgy „tökéletes” egyensúlyt. Ez az egyensúly felborulás pedig elegendő ahhoz, hogy egy újabb piciny kocka kivétele, akár az egész tornyot felborítsa.
És nem kell hozzá nagy erő. Csak egy aprócska eltolódás.

Így lehet talán a legegyszerűbben elmagyarázni a nem-kontakt sérülések alapjait. Tehát nem kell hozzá szembe találkoznod egy kétszász kilós amerikai futbalistával, ahhoz, hogy a lábad lent ragadjon és kicsavarodjon a helyéről.
Elegendő hozzá egy rossz mozdulat, vagy egy rosszul korrigált lépés, ami egyensúlyvesztést eredményezhet.

Természetesen nem kell lebecsülni a kontakt sportok áldozatait sem, hiszen ott nem csak egy rosszul kivitelezett csavaró mozdulat törheti ketté sportolói karrierünket, hanem egy másik sportoló testsúlya is. Így még nagyobb esélyt adva a körülötte lévő képletek sérüléséhez is.

Értem itt ezalatt, hogy nem csak a keresztszalagunkra kell ilyenkor gondolnunk, hanem magára az ízületre is. Hiszen ő is sérülhet… Nem is kicsit… A későbbiekben meg akár az ízület arthrotikus (ízületi felszín kopásos elváltozásai) folyamatát is felgyorsíthatja, ami a későbbi éveinket teheti még nehezebbé. Főleg, ha fiatalon sérül az ember. Éppen ezért is érdemes még inkább megerősíteni a megfelelő diagnosztika és a megfelelő kezelési mód kiválasztását.

Ez pedig sosem volt és sosem lesz könnyű, sem gyors folyamat, hiszen, mint említettem nem csak a térdünk „tehet” az elülső szalagunk sérüléséről.

Mik a keresztszalag szakadás tünetei?

– hirtelen nyilaló fájdalom a sérülés pillanatában
– térd dagadás
– pattanó hang, mintha egy húz pattanna el a térdünkben
– szinte azonnali térd összecsuklás
– instabil ízület érzés

Hogyan kezelhető?

Mindenképpen orvosi felülvizsgálatra van szükség, aki a megfelelő manuális, illetve képalkotó vizsgálattal tudja felállítani a pontos diagnózist (részleges, vagy teljes szakadás, illetve, hogy a környező képletek mennyire sérültek).
A pontos diagnózist követően jön a nagy kérdés.

Műteni, vagy nem műteni?

Itt sok mindent kell mérlegelni minden egyes páciens esetében: kor, nem, sportolói múlt (jövő), alapbetegségek és társai.
Bármelyik megoldást is választják a gyógytorna mindenképpen fontos része lesz a rehabilitációnak.

És az idő.

Ahogyan az elején is említettem az idő sokszor nagy ellenségünk és inkább szeretnénk minden módszerrel felgyorsítani és csak a gyógyult állapotra visszatérni. Ez azonban nem ilyen egyszerű.

A műtéti sajátosságok mellett (terhelhetőség, nyújthatóság, hetekre való lebontás) fontos a jenga játékunk is. Ugyanis az, hogy helyre hozzuk a térdet bizonyos időintervallumon belül, de nem foglalkozunk a többi „emelettel”, szinte 100%-ig biztos az újra sérülés lehetősége.

Éppen ezért fontos a jól felépített rehabilitáció, a megfelelő terhelés és a felépülés gyorsításának elkerülése. Ugyanis egy ilyen sérülés utáni rehabilitáció meghaladhatja akár az egy évet is.

Csak a sportolás közben sérülhet az elülső keresztszalagunk?

Nem, de ott nagyobb a lehetőség rá. Nem csak maga a sporttevékenységtől függ, hogy mennyire van veszélyben a keresztszalagunk (nyilván úszás közben kisebb az esély, mint kézilabdázás közben).

Nagyban függ a családi halmozódástól, az örökölt kórképektől, a korunktól, a szalagunk rugalmasságától-hosszától, a testsúlyunktól, az egyensúly és akár a hormonális állapotunktól is.

Szóval, lehet kerülni a csavaró mozdulatokkal járó kontakt sportokat, attól függetlenül ugyanúgy meg van a veszélye a szakadásra.

Minek mozogjak akkor, ha mindenképpen veszélyes a szalagra?

Hogy minél kevesebb esélyt adj a térdednek a sérülésre.

Ha olyan sportot űzöl, vagy tudod magadról, hogy laza szalagokkal rendelkezel, mindenképpen keress fel egy gyógytornászt, aki speciális tesztekkel és áttekintéssel fog tudni segíteni a folytatással kapcsolatban. Akár csak életmódbeli tanácsokkal is el tud látni, hogy milyen sportot lenne érdemes választanod, vagy pedig melyik izomcsoportod erősítésére/lazítására érdemes extra hangsúlyt fektetni.

Egyéb forrás:

Marjorie J. Albohm, MS, ATC , […], and Bing Yu, PhD; Understanding and Preventing
Noncontact Anterior Cruciate Ligament Injuries: A Review of the Hunt Valley II Meeting,
January 2005

Képek: 

pexels.com

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Vanderlich Mozgáscentrum Facebook-oldalán!