Az isiász (ülőideg gyulladás) tünetei és kezelési módjai II.

A tünetek súlyosbodásának elkerülése érdekében célszerű az isiászt (ülőideg gyulladás) a lehető legkorábban kezelni. Bár az isiásszal járó fájdalom a súlyos mértékig terjedhet, a legtöbb esetben a kezeléssel néhány hét alatt megszűnik. Az akut isiász általában 4-6 hetes nem sebészeti kezeléssel javul. Krónikus esetén, amikor a fájdalom 8 hétnél tovább tart, a kezelés időtartama hosszabb lehet, és függhet a kiváltó októl.

Hogyan kezelhető az ülőideg gyulladás?

Az ülőideg gyulladás kezelése magában foglalhat nem sebészeti és sebészeti módszereket egyaránt. Általában a nem sebészeti módszereket próbálják ki először.

Azoknak, akiknek a súlyos isiászuk  mellett más szövődmény is megjelenik, például: lábgyengeségük és/vagy vizelet vagy széklettartási probléma, műtétre lehet szükségük.

Ilyen esetekben mindig orvost kell felkeresni!

Az ülőideg gyulladás nem sebészeti kezelése

A legtöbb ember esetében az isiász az öngyógyító intézkedésekre reagál (bizonyos pozícióban fekvés, krémmel való kenés). Bár egy-két nap pihenés enyhülést hozhat, az inaktivitás hosszútávon csak súlyosbítja a tüneteket. Az isiász első vonalbeli kezelései általában a fizikoterápia, a gyógyszerek, a terápiás injekciók és az alternatív terápiák valamilyen kombinációját foglalják magukban.

Fizioterápia

A fizikoterápia szinte minden isiász kezelési terv központi eleme. A fizikoterápiás program kiegészíthető terápiás gyakorlatokkal módszerekkel is. 

Az elsődleges célunk a fájdalom megszüntetése, majd ezután a további tünetek és a kiváltó ok kezelése.

Egy ilyen kezelésen megfelelő hangsúlyt kell fektetni az ideg dekompressziójára (azaz arra, hogy megszüntessük az ideg nyomását). Ehhez különböző technikák állnak a gyógytornász rendelkezésére. 

Lágyrész technikákkal, manuális technikákkal tudunk hatni az izmokra és kötőszövetre, így oldani tudjuk azok feszességét (pl. köpöly, SMR henger, kineziotape). Különböző fogásokkal tudjuk a dekompressziót létrehozni akár passzívan, illetve különböző gyakorlatokkal maga a beteg is létre tudja ezt hozni.

A fizikoterápiával

(ultrahang, interferencia, iontoforézis stb.) lehet csökkenteni a fájdalom mértékét, valamint az izomlazításban is hatékony kiegészítő terápia lehet.

A masszázsterápia

bizonyos formái, a mélyebb szövetek masszázsa, fasciakezelés előnyösek lehetnek a fájdalomcsillapítás, valamint a feszes izomzat kezelése szempontjából. A masszázsterápia előnyei közé tartozik a vérkeringés javítása, ami viszont jobb gyógyulási reakciót hoz létre a szervezetben. A feszes izmok ellazítása, amelyek hozzájárulhatnak a fájdalom kialakulásához. Az endorfinok felszabadítása, amelyek a szervezetben természetes fájdalomcsillapítóként működő hormonok.

Az ízületi manuálterápiával is hatékonyan lehet kezelni az isiász bizonyos kiváltó okait.

Azonban itt fontos megemlítenünk, hogy alaposan járjanak utána, hogy milyen szakembert választanak. Magyarországon a csontkovácsolás egy nem ellenőrzött szolgáltatás, nincs engedélyhez kötve és szakszervezet sincs, aki ellenőrizné őket. Hivatalosan, megfelelő képzettséggel, kompetenciával csak orvos vagy gyógytornász végezhet ízületi manuálterápiát. Az aktív torna során a feszes és rugalmatlan izmok nyújtása a cél. 

Számos kutatásban megfigyelték, és bizonyítékok támasztják alá, hogy az idegmobilizáció is hatékony módszer az ülőideg gyulladás kezelésében. Erősítő feladatokkal próbáljuk gerinc mélyebb izmait, törzs izmokat, csípő körüli izmokat erősíteni. Ugyanis, hogyha ezek az izmok megfelelően tudnak működni, akkor a gerincet kisebb erők érik. A folyadék- és tápanyagcsere serkentése a szervezetben könnyű aerob gyakorlatokkal, például gyaloglással, úszással egészíthető ki.

Az ülőideg gyulladás gyógyszeres kezelése

Az isiászfájdalom enyhítésére vényköteles és vény nélkül kapható gyógyszerek egyaránt alkalmazhatók. Néhány példa az isiászfájdalom kezelésére használt gyógyszerekre:

• Nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok)
• Szájon át szedhető szteroidok (orvosi vény szükséges hozzá)
• Izomlazító gyógyszerek 

Extrém esetben adható: 

• antidepresszáns
• opioid fájdalomcsillapító

Ezeket a gyógyszereket általában a fájdalomcsillapítás érdekében javasolja az orvos, és azért, hogy a beteg részt vehessen a fizioterápiában. Az opioid fájdalomcsillapítókhoz hasonló gyógyszereket általában rövid időtartamra írják fel a függőség elkerülése érdekében. 

Injekciók

Az ágyéki terápiás injekciók segíthetnek az isiászideget érintő állapotokból eredő fájdalom kezelésében. Ezeket azzal a céllal alkalmazzák, hogy elegendő fájdalomcsillapítást biztosítsanak ahhoz, hogy a páciens teljes mértékben részt vehessen a fizikoterápiás programban. Az injekciók a fájdalom forrásának diagnosztizálásában is szerepet játszanak, és a megcélzandó idegek azonosítására is felhasználhatók.

Leggyakoribb injekció típusok a következők:

– Az epidurális szteroid injekció (célja: gyulladásos reakció szabályozása a fájdalom kémiai és mechanikai forrásai által, az immunrendszer aktivitásának csökkentése, hogy csökkenjen a gyulladásos sejtek termelődése a szervezetben)

– A szelektív ideggyökblokk (a kilépő idegek környékére adják, így a gyógyszer csökkenti a gyulladást és zsibbasztja az adott ideg által közvetített fájdalmat. A szelektív ideggyökblokkolás egy vagy több ideggyökre is alkalmazható)

A legtöbb terápiás injekció esetében az eredmények széles skálán mozognak. Egyeseknél azonnali és tartós fájdalomcsillapítás tapasztalható, másoknál csak néhány hétig vagy hónapig tart a fájdalomcsillapítás, és van, akinél egyáltalán nem tapasztalható fájdalomcsillapítás. Így semmiképp sem lehet csak ettől a terápiától teljes és tartós gyógyulást várni.

Általános szabályként megfogalmazható, hogyha a nem sebészeti módszerek 6-8 hetes kezelés után sem nyújtanak enyhülést, vagy ha a neurológiai hiányosságok (például a lábgyengeség) fokozódnak, akkor megfontolandó a műtét.

Az ülőideg gyulladás műtéti kezelése

Alapvetően műtéti kezelést akkor végezhető, ha ismert a kiváltó ok. A műtétet azzal a céllal végzik, hogy megszüntessék az isiász okát, és kontrollálják a lábba sugárzó tüneteket, például a fájdalmat és a gyengeséget. 

Néhány példa arra, hogy a műtétet tekintik első lehetőségnek:

– Cauda equina szindróma – olyan orvosi vészhelyzet, amikor az ágyéki, keresztcsonti és farokcsonti idegek lófarokszerű kötegei a gerincvelőből való kilépés után összenyomódnak, és az alsótest motoros és érzékszervi funkciói elvesznek. (vizelet és széklettartási problémák, szexuális diszfunkció megjelenése)

– Daganatok, folyadékgyülem (ciszta vagy tályog) vagy súlyos törések az ágyéki gerincben.

– A kétoldali isiász – mindkét lábat érintő isiász – oka lehet többszintű porckorongsérv, súlyos egyszintű porckorongsérv.

Az ideggyök-összenyomódás vagy -irritáció különböző forrásainak enyhítésére számos műtéti módszer áll rendelkezésre, például:

– Ha az isiászt porckorongsérv okozza, a porckorong részleges vagy teljes eltávolítása, az úgynevezett discektómia. 

– Ha az ok spondylolisthesis, akkor az elcsúszott csigolya rögzítése a műtét célja.

– Laminektómia. Ennél az eljárásnál a csigolya egy részét vagy egészét eltávolítják annak érdekében, hogy több helyet biztosítsanak a gerincvelői idegeknek.

– Foraminotómia. Ennél az eljárásnál az ideg kilépési helyénél a csontos túlburjánzás eltávolításával megnagyobbítják a nyílást, így több hely marad az ideggyökérnek, amely ezen a nyíláson keresztül lép ki a gerincoszlopból.

Adott esetben ezek az eljárások kombinálhatók és egyidejűleg is elvégezhetők.

Mint minden műtétnél, itt is számos kockázat lehetséges, többek között az ideg- vagy gerincvelő-károsodás, vérzés, fertőzés, vérrögképződés és a műtét utáni folyamatos tünetek kockázata. Így mindenképpen mérlegelendő a műtéti lehetőség.

Személyes véleményünk szerint 99%-ban érdemes először a nem sebészi megoldásokat kipróbálni.

A műtétek után is megfelelő rehabilitáció szükséges, ahol a fentebb említett módszerekkel, egyénre szabottan tud segíteni a gyógytornász.

A kutatások azt mutatják, hogy az ülőideg gyulladás műtéti kezelése akár 1 évig is jobb fájdalomcsökkenést és funkcionális javulást eredményezhet, mint a nem műtéti kezelés. Hosszú távon (4-10 év) azonban a két megközelítés eredményei általában hasonlóak.

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Vanderlich Mozgáscentrum Facebook-oldalán!